"A fehérnemű nem csupán egy kötelezően hordandó alsóruházat, annál sokkal több. A nőiség jelképe. Az cél az, hogy ezekkel a finom kis módszerekkel vonzóbb legyen valaki önmaga számára is. Az a nő, aki szereti és elfogadja a testét olyannak, amilyen, az szereti női voltát is, belső világát, és így válik kiegyensúlyozott, harmonikus emberré – márpedig az önbizalomnál nagyobb vonzerő nincs.

A magabiztos megjelenés titka megbékélni a saját adottságokkal, ezek korrigálásához vagy kiemeléséhez pedig alapvető feltétel az egyéniséghez illő stílus megtalálása. Egész más lesz annak az önbecsülése, önértékelése, aki olyan jól megválasztott alsóneműben van, amely nemcsak érzéki formáit juttatja érvényre, hanem biztonságos tartást és kellemes viseletet is ad. A külvilág vagy éppen a szeretett férfi pedig nem egy feszengő nőt lát a ruhájában, később meg a fehérneműjében, hanem olyan valakit, aki elégedett, felszabadult, vonzó.

Hogy érhető ez el? Ki-ki szánjon rá egy hónapot, hogy kipróbálja a gyűjteményét. Figyelje meg, melyiknél mit tapasztal, melyik válik be sporthoz, melyikben érzi magát erotikusan szédítőnek, melyikben ízlésesen csinosnak. Azt a darabot, amelyik előnyös ugyan, de túlságosan kényelmetlen vagy erősebb nyomokat hagy a testen, száműzze. Nagyon igaz, amit A fehérnemű évszázada című könyv ír: „A fehérnemű mint alsóruházat kirajzolja a nő alakját és erre felépítheti identitását. A fehérnemű a nő legintimebb ruhadarabja, személyes és gyakran titkos kifejezője hangulatának, a hálószobától a bálteremig. Az aznapi fehérneműválasztás befolyásolja a viselkedést, megadja az alaphangulatot az utána következő eseményekhez, legyen szó akár egy sűr -->